Marc Grossmann hivatalosan bejelentette: január végén lezajlott az első megbeszélés közte és egy tálib képviselő között. Ez óriási jelentőségű fejlemény, még akkor is, ha pillanatnyilag „ég és föld” a két álláspont közötti különbség. Mindkét fél kiindulási pozíciója a „Kérjen lehetetlent!” játékra emlékezetet. A tálibok azt követelik, hogy az amerikaiak engedjék szabadon elfogott társaikat. Akiket a másik oldal gyakran nem hadifogolynak, hanem életveszélyes terroristának tekint. Az Egyesült Államok pedig azt szabja a tárgyalások alapfeltételéül, hogy a tálibok mondjanak le az erőszakról. Vagyis önazonosságukról. Egyik feltétel sem teljesíthető, a puhatolózás mégis elkezdődött és folytatódni fog. Ezzel bebizonyosodott, hogy Afganisztán jövőjét illetően a tálibok és az amerikaiak, NATO szövetségeseikkel együtt az igazi főszereplők. A jelenlegi hivatalos kabuli kormány pozíciója egyértelműen meggyengült. Igaz Karzai is azt mondta: tárgyalni fog a tálibokkal. De ez utóbbiak azonnal cáfolatot adtak ki, mondván: bábkormánnyal nem tárgyalunk. 2014-ben a harcoló amerikai és NATO alakulatok távoznak Afganisztánból. Hogy ne polgárháborúban dőljön el az ország jövője, ahhoz ha „cimborálni” nem is, de tárgyalni mindenképp kell az „ördöggel” vagyis a tálibokkal. (RFI)